Balaton, bor átalakulás - avagy hogyan lett a vörösből fehér?
A Balaton nem csupán a magyar nyarak ikonikus helyszíne, hanem egy olyan borrégió szíve is, amely az elmúlt évszázadok alatt többször újra írta saját történetét. Ma, ha egy pohár balatoni bort említünk, a legtöbb embernek egy hűvös olaszrizling vagy illatos chardonnay jut eszébe – de ez nem volt mindig így. A balatoni borrégió hosszú ideig nagyobb részben kék szőlőfajták, a testes vörösborok otthona volt.
Mi történt? Miért fordult meg a palackban a világ?
Olvassátok el blogunkat a Balaton ízekkel teli múltjáról és felfelé ívelő jelenéről!
Amikor még inkább vörös folyt a poharakba
A Balaton környékén a szőlőművelés nem új keletű – már a rómaiak is láttak fantáziát a hegyoldalakban. A 4. században virágzott a vincellérkedés, majd a bencések, valamint a veszprémi püspökség munkája révén a középkorban sem csökkent a lendület.
Akkoriban azonban a bor jellemzően vörös volt.
Nem csoda: a kékfrankos – vagyis blaufränkisch – dominált a dűlőkön, és mivel a borok hosszú utat tettek meg, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljenek, a testesebb, stabilabb fajták voltak előnyben. A bor hordóban, szekéren, majd hajón utazott Bécs, Linz vagy épp Passau felé – a tartósság ezért kulcskérdés volt.
Filoxéra – a gyökerek rémálma
Aztán jött a 19. század vége, és vele a szőlőművelők legnagyobb ellensége: a filoxéravész. Ez a gyökértetű hatalmas kárt okozott, gyakorlatilag kipusztította a balatoni ültetvények háromnegyedét. A borászoknak teljes újra kellett gondolniuk, hogy mit és hogyan telepítenek vissza.
És itt kezdődik a történet fehérbe hajló fordulata
Az újra telepítéskor sokan döntöttek úgy, hogy a klímához jobban illeszkedő, ellenállóbb fehér fajtákat választanak.
Így lelt az olaszrizling szinte új otthonra a Balaton partján – és azóta is ott van mindenütt: Csopakon, Badacsonyban, Bogláron.
_jfif.jpg)
A balatoni nyár és a német turisták hatalma
A 20. század közepén, a szocialista tömegtermelés idején a cél az volt, hogy minél több bor készüljön – gyorsan, olcsón, akár kompromisszumokkal is. Ekkor és ezen elvek mentén nyertek teret olyan fajták, mint például az Ezerjó vagy a Tramini. A borok sokszor inkább mennyiségben, mint karakterben tűntek ki.
Az 1960-as és '70-es évek fordulópontot hoztak. Beindult a balatoni turizmus, özönlöttek a nyaralók – köztük rengeteg német látogató. Ők nem a nehéz vörösekre, hanem a friss, gyümölcsös, kicsit édesebb fehérborokra vágytak. A balatoni borászok gyorsan reagáltak, így került reflektorfénybe újra a csopaki Olaszrizling, a balatonboglári Chardonnay, vagy a Királyleányka, majd később a badacsonyi Kéknyelű. A vulkanikus talaj, a tó klímája, a hűvös éjszakák pedig olyan aromás, savban gazdag borokat adtak, amikből egyre többen kértek még egy pohárral.
_jfif.jpg)
BalatonBor – fehérbe öltöztetett identitás
2016-ban valami egészen új született: a BalatonBor. Ez egy közös márka lett egységes palackkal, dizájnnal és minőségi követelményekkel – kizárólag olaszrizlingből.
A cél?
Egységesen és erőteljesen kommunikálni, hogy mit jelent ma a „balatoni bor”.
Ez volt az első lépés a balatoni fehérborok összefogására, és a közös gondolkodás elindítására. Egyfajta modern bormarketing forradalom is volt ez, amely a régió ismertségét nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is új alapokra helyezte.
Vissza a természethez – zöld utakon a borvidék
A 2000-es évek végén a természetesség, az organikus gazdálkodás, a biodinamikus szemlélet egyre több pincészetnél vált alapértékké.
Ma már több komoly pincészet neve, mint a Dobosi, a Kristinus, a PAP Wines, a Szászi Birtok vagy a Somlói Apátsági Pince egyet jelentenek az élő talajjal, kézi szürettel, adalékmentes borokkal.
Az organikus, vagy natúr bor nem trend, hanem filozófia lett és a térhódítása megállíthatatlannak tűnik, pláne, hogy a Balaton körül ma már egészen új generációk borászkodnak – sokszor városi háttérrel, rengeteg tudással és óriási szenvedéllyel.
És mi van a vörössel? Tényleg végleg leáldozott?
Korántsem.
A Balaton nemcsak fehérboraival, hanem elegáns vöröseivel is képes még mindig meglepni minket. Kékfrankos, zweigelt, pinot noir, merlot, cabernet franc – ezek az ikonikus fajták még mindig megtalálhatóak a Balaton körüli dűlőkben. Bár valóban kisebb mennyiségben készülnek, viszont egyre több vörösbor kap nemzetközi díjakat és borverseny-elismerést.
Ezek a borok már nem a régi „öblítős” vörösek, hanem hűvös eleganciát, gyümölcsösséget és komoly potenciált mutató tételek.
A Balaton tehát minden borszerető számára több, mint egy nyaralás.
A balatoni bor ma már nemcsak a hekk mellé kérhető fröccs alapja. Egyre több prémium tétel, kísérletező borász, újhullámos pince és nemzetközileg elismert bor kerül ki a régióból. Aki a Balatonnál jár mindenképpen merüljön el a tó vize után egy pohár fehérben (vagy vörösben) is, mert
a balatoni bor több, mint ital: élmény, örökség és újraértelmezett tradíció.
Érdekességek a Balaton partjáról
Csak nők szedhették a Kéknyelűt?
A badacsonyi Kéknyelű egy különlegesség: csak nővirágai vannak, így beporzásához más fajtákra van szükség. A legenda szerint egykor kizárólag nők szüretelhették, mert úgy tartották, hogy a női kéz szerencsét hoz a beporzásnál. Ma már ezt inkább mosolyogva, mendemondaként emlegetik – de szépen mutatja, mekkora kultusz övezte a fajtát.
Sós bor? Igen, a Badacsonyban ez is előfordul.
A vulkanikus, bazaltos talaj olyan ásványos jegyeket adhat a boroknak, amit tényleg sósnak érezhetünk. Ez nem hiba, hanem stílusjegy – a badacsonyi terroir lenyomata a palackban.
Balatoni borrégió, vagy borvidék – hogy is van ez?
A borrégió egy magasabb szintű kategória, mely több borvidéket foglal magában. A borrégiók azért jöttek létre, hogy hasonló adottságú és hagyományú borvidékeket egyesítsenek. Magyarországon 6 borrégió található, melyek lefedik a 22 magyar borvidéket. A borvidék a bortermelés alapegysége, egy jól behatárolt földrajzi terület, mely egységes éghajlati, talajtani, történelmi jellemzőkkel rendelkezik. A Balaton borrégióhoz tartozó borvidékek: Badacsony, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Nagy-Somló, Zala.
Tudtad, hogy a Balaton-felvidék a világ egyik legfiatalabb bazaltfennsíkja?
A tanúhegyek, mint a Badacsony, Szent György-hegy vagy a Gulács egy letűnt vulkanikus korszak tanúi és ez a geológiai örökség ma a borok ízében él tovább.