Ha a szőlőültetvényekre gondolunk, mely borvidékek jutnak először eszünkbe? Magyarországról Tokaj, vagy a francia Champagne vidék, és talán Toscana.
Na de mi a helyzet Finnországgal vagy Thaifölddel?
Bár a világnak ezen területei nem híresek szőlőtermesztési örökségükről, nézzünk kicsit utána, mit is tartogatnak.
A szőlőtermesztés legkorábbi bizonyítékai egészen a neolitikumig nyúlnak vissza, a 8000 évvel ezelőtti Georgiába – ez több ezer évvel a sör, vagy ami azt illeti, a kerék feltalálása előtt volt. Az emberi kultúrában, a mai Irak régészeti leletei alapján, a sumérok i.e. 3200 körül találták ki először az írást. Addigra az emberek már elsajátítottak egy másik kulcsfontosságú kulturális készséget is: a borkészítést.
Bár a bor története valóban ősi, a borkészítés fejleményei most is zajlanak. Íme néhány furcsa hely, ahol az ínyencek és a hétköznapi borivók egyaránt felfedezhetik a borkészítés múltját és jelenét.
Hawaii Ulupalakua
Annak ellenére, hogy a trópusokon található, és nem különösebben ismert a szőlőalapú bortermelésről, Maui szigetének egy kis szegletén termesztenek szőlőt.
Úgy tartják, hogy a szőlőtermesztés az 1800-as évek elején kezdődött a területen, amikor egy portugáliai bevándorló – Don Francisco de Paula Marin – szőlőt importált a régióba és kis mennyiségű bort készített. Manapság az Ulupalakua borvidék teljes területe 70 hektár; ebből jelenleg 16 hektár van szőlővel telepítve. A vezető szőlőfajták közé tartozik a Gewurztraminer, Chenin Blanc, Viognier, Grenache, Malbec és Syrah. Jelenleg egy kereskedelmi szőlőültetvény található – az Ulupalakua Vineyards – a régióban.
Az Ulupalakua név Hawaii anyanyelvéből származik, és lazán fordítható: „háton érett kenyérfagyümölcs”. A környék folklórja beszámol arról, hogy a sziget királya azt kérte, hogy kedvenc kenyérfagyümölcsét – vigyék el Maui nyugati partján fekvő otthonába. A sziget keleti oldalán szedték le az éretlen gyümölcsöt, és vitték a király házába a sziget másik oldalán. A gyümölcs az utazás során teljesen megérett, mire elérték vele a mai nevén Ulupalakuát, ahol a király élt.
Tahiti trópusi íze
Bár az erős napfény elengedhetetlen kelléke a jó ízű szőlőnek, a túl sok megzavarhatja a szőlő növekedési ciklusát. Ezzel a problémával szembesülnek Rangiroa szigetén, Tahitin. A sziget egyenlítői éghajlata azt jelenti, hogy soha nincs hideg évszak, ezért a pincészet kétszer szüretel májusban és decemberben, amikor ott “nyár” és “tél” van.
Az öntözés is probléma a sós vízzel körülvett szigeten. A borászok ötletes megoldása az, hogy a szőlőültetvények legalsó pontján kutat ásnak, amely eléri az alatta lévő talajvizet. Vajon az eredmények megérik a fáradtságot? A Tahiti bor nagy tiszteletnek örvend a helyiek körében, olyan lágy trópusi ízjegyekkel rendelkezik, mint a banán, az ananász és a mangó.
Thaiföld „lebegő” szőlőültetvényei
A Monsoon Valley-t 2001-ben alapította Chalerm Yoovidhya, egy borszerető vállalkozó, aki a thai borkultúra létrehozását tűzte ki célul. Külföldi tanulmányaiból visszatérve Chalerm potenciált látott a szőlőtermesztésben szeretett szülőföldjén, Thaiföldön, és nekilátott, hogy megmutassa a világnak, hogy az északi félteke 13. szélességi fokán is lehet nagyszerű borokat készíteni.
A pincészet szőlőültetvényei valójában nem úsznak a vízen, de olyan közel állnak hozzá, amennyire csak el lehet képzelni.
Csatornákkal elválasztva egy képzett csónakos vagy akrobatikus rúdugrás kell hozzá, hogy elérje a szőlőültetvény számos szigetét. Az itt termelt bort Monsoon Valley néven ismerik, és Shiraz, Chenin Blanc vagy a helyi Red Pok Dum szőlőből erjesztik.
Marokkó sivatagi szőlői
Tudható, hogy a melegebb időjárás gazdagabb, csersavasabb borokat eredményezhet. De mi a helyzet a sivatagban termő szőlővel? Marokkóban a kísérlet már javában zajlik.
A Le Domaine du Val D'Argan tulajdonosa Essaouriában olyan szőlőültetvényt hozott létre, amely virágzik a száraz melegben. Küldetése az volt, hogy megismételje a francia Rhone-völgy körülményeit afrikai földön és ezt sok tekintetben sikerült is megvalósítania. A szőlőültetvény klímája a Chateauneuf du Pape fajtáihoz hasonló bort termel.
Ha valaki meglátogatja a birtokot, készüljön fel arra, hogy tevével bejárja a szőlőt!
Finnország atomszőlője
Valójában a finnországi Olkiluoto-szigeten található 0,1 hektáros szőlőültetvény a világ legészakibb szőlőültetvénye. És mindez az atomenergiának köszönhető!
Egy finnországi atomerőmű ad otthont egy szőlőültetvénynek, ahol a nagyon szívós Zilga szőlőt termesztik, amely arról ismert, hogy képes jól boldogulni hideg hőmérsékleten (a radioaktív meleg kis segítségével). Olkiluoto szigetén a hőmérséklet akár 20°F-ot is elérhet, ezért a működő erőműből származó víz egy részét elvezetik, hogy a talaj melegebb legyen a szőlő számára.
Mindössze 850 kg szőlőt termelnek évente 0,1 hektárról.
Információk szerint a boron semmi jele nincs radioaktivitásnak, de a legesélyesebb a valaha volt legfurcsább pincészet díjára.
Lanzarote vulkáni szőlőültetvényei
Spanyolországot legtöbben magas tannintartalmú vörösboráról, a Rioja-ról vagy a katalán Cava pezsgőkről ismerik, de a Kanári-szigeteken a vulkáni tájat használták fel borszőlő termesztésére. Lanzarote szigeten egy régi vulkán található, és a föld nagy részét fekete, élettelennek tűnő láva borítja.
A finom, hamuval borított talaj mégis képes csodás Malvasia szőlőt adni a borkészítéshez. A sziget bortermelésének körülbelül 75%-át teszi ki az ott termelt bor.
Míg a száraz éghajlat kezdetben problémát jelentett a szőlőtőkék számára, a porózus vulkanikus kőzet valójában lehetővé teszi az „enarenado” néven ismert száraz művelési módot. A hamuval és habkővel teli terroir serkenti a szőlő növekedését, és visszatartja a filoxéra kártevő növekedését is.
A vulkáni szőlőültetvények iránt az utóbbi időben egyre nagyobb az érdeklődés a világban, mivel képesek egyedi ízvilágát adni a hagyományos szőlőfajtákkal karöltve.
Kató András
Comments