Tagadhatatlan, hogy a Prosecco népszerűsége folyamatosan erősödik a világban. Mára a világ egyik legkelendőbb pezsgőbora, népszerűsége meghaladta a Champagne-ét!
Valóban úgy tűnik, hogy a csillagos ég a határ a Prosecco számára. Ami elgondolkodtató, hogy ez az egykor jól ismert olasz bor hogyan tudta elfoglalni ezt a pozíciót.
Történelem
Az első történelmi emlék, hogy Augustus császár felesége, Lívia császárné mindig egy kancsó Proseccoval ült az asztalnál, mert meg volt győződve arról, hogy ennek a bornak gyógyhatásai vannak. Gondoljunk csak arra, hogy a császárné, aki minden nap ivott, 86 évig élt (hihetetlen kor és gyakorlatilag elérhetetlen abban az időben).
Akkoriban nem Prosecco, hanem „Pucinum” volt a neve.
A Pucinum bort azért köthetjük a Proseccóhoz, mert 1694-ben a Velencei Köztársaság területén utazó angol úr (Philip Morrison) a folyóirataiban feljegyezte: „Itt, a Timavo (Horvátország és Szlovénia közötti folyó) torkolatánál és a Pucinum kastély (ma Prosecco kastély) közelében széles körben fogyasztják a Prosecco nevű bort”.
Ahogy Villafranchi 1773-ban írta, az „Oenologia Toscana” című esszéjében ezt a bort „Prosecco”-nak hívták, és a szőlőt „a Contuel-hegy Adriai-tengerre néző lejtőjén szüretelték, néhány mérföldre Trieszttől”. Valójában Trieszttől kevesebb mint 10 km-re, a Karszt-fennsíkon található Prosecco városa, amely a bor nevének eredetét hordozza.
A Glera szőlőt, amelyet a Prosecco előállításához használnak, szlovén eredetűnek tartják, és valószínűleg e Szlovéniával határos trieszti város szőlőültetvényeiben termesztették.
Ahogy Franciaországnak van Champagne régiója, úgy ma Északkelet-Olaszországban van a Prosecco termesztés régiója. Az ezen kívül termesztett szőlőből készült pezsgő nem használhatja a „Prosecco” kifejezést a címkén. Ez azért van így, hogy megóvják ezen olasz pezsgő jellegzetességeit, az ezen a vidéken termesztett Glera szőlő ízében, savasságában és illatában csak kis mértékben belül változik. 1772-ben Francesco Maria Malvolti először kapcsolta össze a Conegliano Valdobbiadene régiót és a Proseccót, de csak az 1930-as években határozták meg hivatalosan a Prosecco termőterületének határait.
1939-től megkezdték annak a Prosecco-nak gyártását, ahogyan ma ismerjük, tankerjesztéses pezsgősítés módszerrel; Valdobbiadene régió a hetvenes években kezdte használni ugyanezt; ott először a pezsgőt palackban erjesztették.
A második világháború után létrejött a Prosecco Testvériség, ez a szervezet fejlődött később az általunk ma ismert Conegliano és Valdobbiadene Prosecco Védelmi Konzorciummá, ami védi a Prosecco márkát világszerte.
A Prosecco borvidék 1969-ben kapta meg az eredetvédelmi DOC státuszt, mindössze néhány évvel a Strada del Prosecco létrehozása után. Olaszország első borútja, a strada megnyitotta az utat a ma virágzó borturizmus számára.
2009-ben Conegliano Valdobbiadene elfoglalta méltó helyét extrán eredetvédett DOCG borvidékként, Olaszországban a 44. régióként. Sokáig tartott, pedig az ottani Prosecco minősége több mint indokolta ezt a megjelölést.
A Prosecco népszerűség robbanása
A Prosecco eladásainak rohamos növekedése egyszerűen azért következett be világszerte, mert a gyártók kihasználták a világpiacon meglévő rést. A borfogyasztók csak a drága Champagne vagy a piac másik végén a Cava, az Asti és néhány más fajta pezsgő közül választhattak, utóbbiakat széles körben a Champagne alacsonyabb rendű, olcsóbb alternatíváiként tartottak számon.
Néhány olasz bortermelő változtatott marketingszemléletén kiváló minőségű Prosecco márkáival és megszületett az új jelenség. Egy nagyszerű üveg Prosecco általában sokkal olcsóbb, mint a pezsgő, és a termelők nagyon gyorsan kihasználták a hirtelen hatalmas keresletnövekedést. A nagy nemzetközi siker az 1990-es években kezdődött. 2013 és 2014 között a világpiacon eladott Prosecco palackok száma meghaladta a Champagne-ét.
A Prosecco típusai
Kizárólag Északkelet-Olaszországban termesztett szőlőből készülhet. A Prosecco két szintje van a piacon: a DOCG, a minőségi piramis csúcsa, amelyet a Conegliano Valdobbiadene alrégió képvisel, 15 hegyi településével és a DOC bázis, amely Treviso, Belluno, Velence, Padova tartományokat fedi le,
A DOCG zóna Treviso tartományban található, a Conegliano és Valdobbiadene kisvárosok közötti dombokon át, 50 km-re Velencétől és körülbelül 100 km-re a Dolomitoktól. A dombláncok keletről nyugatra, a síkságtól az Alpok hegylábáig húzódnak.
Három változat készül: Brut, Extra Dry és Dry, amelyek mindegyike a maradékcukor mennyiségével különbözik meg.
Brut – A Prosecco borok legmodernebb változata, a nemzetközi ízléshez leginkább illő. Gazdag illatában citrusos és növényi jegyek, toastkenyér, valamint rendkívül vonzó, élénk ízvilág jellemzi. A finom gyöngyözés tartós ízt biztosít a szájban. Maradék cukor 0-12 g/l.
Extra Dry – Ez a hagyományos változat, amely a különféle ízeket ötvözi a buborékossággal. Élénk szalmaszín, melyhez a gyöngyözés extra csillogást ad. Ennek a friss, elegáns bornak az alma és a körte gazdag, gyümölcsös illata, csipetnyi citrusfélékkel. A bor sima érzetű a szájban, melyhez élénk savtartalom adja a megfelelő szárazságot. Maradékcukor 12-17 g/l.
Dry – Ez a Prosecco borok legkevésbé elterjedt változata. Halvány szalmasárga megjelenés, finom, gyümölcsös illattal, tele citrusfélékkel, fehér őszibarackkal és zöldalma tónusokkal. Friss és elegáns, közepesen édes a szájban. Maradékcukor 17-32 g/l.
Újdonság - a Prosecco Rosé
2020-ban az olasz kormány hivatalosan is jóváhagyta a Prosecco rosé gyártását. A bor Glera és maximum 10-15%-ban Pinot Noir szőlőfajták házasításából készülhet, a Prosecco vidéken megszokott Charmat-módszerrel, amelynek során a második erjesztés túlnyomásos tartályokban történik.
A rozé stílus bevonásával kapcsolatos döntés már régóta folyamatban van, a termelők egy része határozottan ellenezte az ötletet, azzal érvelve, hogy a rozé stílusok jelentősen eltávolodnak az eredeti Prosecco identitástól.
Az ellenzés ellenére a döntést elfogadták, a szabályokat aktualizálták és várhatóan több mint 30 millió palack Prosecco rosé készül majd évente. A Prosecco rosé a Brut Nature-től az Extra Dry-ig terjedhet és a szüret utáni január 1-jén kerülhet forgalomba.
Kató András
תגובות